Amit a fi-relé nem old meg

Balázsné a kőbányai lakás felújításának kellős közepén állt meg egy mondaton. Adorján, a villanyszerelő, aki már a harmadik napja dolgozott ott, csak annyit mondott: „A fi-relé kell, de előbb legyen meg a földelés." Aztán lement az eszközeiért, Balázsné pedig ott maradt a frissen festett nappaliban, és nem értette, hogy ez most mit jelent pontosan – és főleg, hogy mennyi munkát, pénzt és falszakítást takar ez az egy mondat.
Ez a helyzet ismerős. Nem a pánik, hanem az a bizonyos csend, amikor az ember rájön, hogy valamit tudnia kellene, de fogalma sincs, hol kezdje.
Mi az, amit Adorján valójában látott
Az érintésvédelmi földelés kialakítása az a villamos szerelési folyamat, amely biztosítja, hogy meghibásodás esetén a veszélyes feszültség ne az emberi testen, hanem a földelővezetéken keresztül vezessen le. Ehhez technikailag három dolog kell: egy a talajba vert réz- vagy acélszonda, egy EPH-hálózat – vagyis az egyenpotenciálra hozó összeköttetések rendszere –, és egy műszeres mérés, amely igazolja, hogy a szonda földelési ellenállása 10 Ohm alatt van. Ha ezek megvannak, és az elvégzett munkáról érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv is készült, akkor a rendszer szabályszerű. A fi-relé önmagában nem pótolja ezt. Bizonyos meghibásodási típusoknál – például amikor az áram nem a semleges felé, hanem a ház szerkezetén át keres utat – a fi-relé egyszerűen nem érzékel semmit, és nem kapcsol le. Ezt nem lehet megkerülni. Ez fizika, nem vélemény.
Amit a fi-relé tud: szivárgó áramot érzékel, és milliszekundumok alatt lekapcsol. Amit nem tud: pótolni a hiányzó utat, amelyen ez az áram biztonságosan levezethetne.

Balázsné addig azt hitte, hogy a fi-relé egyfajta univerzális biztosíték – berakod, és kész, le vagy fedve. Ez egy teljesen logikus feltételezés, különösen ha valaki csak felületesen hallotta a szakszót, és nem tudja, hogy a régi alumínium vezetékek korróziójából eredő érintkezési hibák egészen másképp viselkednek, mint egy egyszerű rövidzárlat. Az 1960–70-es évek kőbányai panelépületeiben – ahol Balázsné lakása is van – ezek az alumíniumhuzalos hálózatok ma is az eredeti állapotukban futnak a falakban. Kétpólusú konnektorok, semmi harmadik ér, semmi védővezető. A rendszer akkor épült, amikor ez még megfelelt. Ma már nem felel meg.
Azt is hitte, hogy az utólagos kialakítás biztosan falszakítással jár – végig a lakáson, mindenhol. Ez az a pont, ahol sokan visszariadnak az egész folyamattól, és inkább halogatnak.
Ez az öt-hat éves csúsztatás az, ami igazán veszélyes.

Adorján másnap visszajött, és megnézte az épület alagsorát, a közös elosztót, a lakás csatlakozási pontjait. Nem mondott rögtön árat. Előbb mérte. A mérés dönti el, hogy mi lehetséges – ez az a momentum, amit a legtöbb lakástulajdonos kihúz az idővonaláról, és ezért kerülnek aztán csapdába az ajánlatokkal.
Ami kiderült: az EPH-hálózathoz a meglévő nyomvonalon is el lehet jutni a konnektorokig. A szondát a közeli szerelvényaknán keresztül, bontás nélkül le lehet vinni. A teljes folyamat sorrendben: szonda telepítése, EPH-hálózat kiépítése, fi-relé bekötése, majd érintésvédelmi felülvizsgálat és az ahhoz tartozó kötelező jegyzőkönyv. Ez nem változik. Ez mindig így van.
Egy kérdés, amit érdemes feltenni a szakembernek az első felméréskor: milyen ellenállásértéket mért, és az alatt van-e 10 Ohm? Ha nem tud erre azonnal válaszolni, az nem jó jel.

Mikor kivitelezhető, és mit jelent ez Pest megyében
A megvalósíthatóság épülettípusonként változik. Gödöllőn és Érden, ahol kertesházas övezetekben tipikus az igény, általában a legegyszerűbb a helyzet: a szonda a kertbe vagy a garázs mellé kerülhet, a talaj adottságai jók, a kivitelezés viszonylag gyors. Ott az érintésvédelmi földelés kialakítása szinte tankönyvi esetnek számít.
Panellakásoknál – mint amilyen Balázsné kőbányai otthona – a közös földelési csatlakozási pont kérdése dönti el a lehetőségeket. Ha a társasházban van már épületszintű földelési rendszer, a lakás csatlakoztatható ehhez. Ha nincs, az már társasházi döntést, esetleg hatósági egyeztetést igényel. Ez az a pont, ahol a laikusnak el kell fogadnia, hogy önmagában nem döntheti el: kell egy szakember, aki megvizsgálja az épület elosztóját és a fővezetéki csatlakozást.
Önálló villanybojler vagy klímaberendezés esetén a helyzet külön figyelmet érdemel. Ezek a berendezések külön áramkörön futnak, és érintésvédelmi szempontból az egyik legkritikusabb fogyasztói kategóriának számítanak. Ha ezek mellől hiányzik a védővezető, a fi-relé sem pótol semmit.
Az érintésvédelmi földelés kialakítása régi lakásban általában négy fő lépésből áll. Először a földelőszonda kerül a talajba, majd az EPH-hálózat épül ki. Ezután a fi-relé bekötése következik, és végül a kötelező érintésvédelmi felülvizsgálat zárja le a folyamatot. Ez a sorrend nem felcserélhető – nem azért, mert a szakemberek így szokták, hanem mert a fi-relé csak akkor működik a tervezett védelmi szinten, ha alatta már ott van az a biztonságos levezetési út.

Az érintésvédelmi földelés kialakítása olyan villamos biztonsági folyamat, amelynek során a lakás elektromos rendszerébe földelővezetéket építenek be, és azt egy a talajba vert réz- vagy acélszondán keresztül kapcsolják a föld potenciáljára. A folyamat akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a szonda földelési ellenállása műszeres mérés alapján 10 Ohm alatt van, az EPH-hálózat kiépült, és az elvégzett munkáról érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv készült. Önmagában sem a fi-relé, sem a hálózat cseréje nem helyettesíti ezt a folyamatot.

Balázsné végül nem rendelt el felesleges munkát. Adorján a mérés alapján egyértelműen megmondta, hogy mi szükséges, és mi az, ami a meglévő nyomvonalakon is megoldható. A burkoló jön, a festő végzett. A villamos rendszer az egyetlen, ahol a „ma megspórolt munka" egy év múlva duplán visszajön.
Ha még nem döntöttél szakember mellett, de tudni szeretnéd, hogy a te lakásodban elvileg kivitelezhető-e az utólagos érintésvédelmi földelés kialakítása, kérhetsz díjmentes helyszíni felmérést, amelynek eredménye kötelezettségmentesen áll rendelkezésedre. Így a döntés előtt konkrét műszaki választ kapsz, nem csak becsült árat.